-Moon!FEKÜDJ!-kiáltottam kétségbeesve.Ráugrottam a kölyökre és a testemmel védtem.......
Mikor már elmúlt a veszély,leszálltam Moon-ról.-Jól vagy?-kérdeztem aggódva
-Igen.De mi volt ez?-nézett kétségbe esve.Két farkas verekedett a barlangunk előtt.Egy fekete és egy vöröses farkas volt az.A vöröses farkas a fekete felé csapott a mancsával..eltévesztette..egy sziklába ütött bele,ami rögtön kis kavicsokra törött szét.Emberfeletti volt.A fekete még furcsább volt,az egyik percben farkas a másikban meg egy nagy fekete tigris lett.
-Nem tudom!-válaszoltam,majd közelebb húztam magamhoz.Közben rémülten néztem a kint zajló csatát.A fekete megtámadta a vörös farkast,elkapta a nyakát.De a másik erre megharapta erősen a lábát...mire a fekete nagyot ordítva elengedte...a vörös mordul egyet majd újra támadásba lendült.A fekete hárította a támadást és megharapta a vörös farkát.A másik viszonzásul elkapta a fekete hátsólábát és bedobta a mi barlangunkba.De a vörös utolsó pillanatban elkapta még a fekete farkát és magával rántotta a barlangba.Mi ijedten néztünk rájuk.Moon elé álltam és morogni kezdtem.
-Tűnjetek el innen!-kiáltottam rájuk agresszívan.
A két farkas egy percre ledermedt,és bámultak minket.A vörös megakart indulni felénk.De a fekete közbelépett és elkapta a mancsát és kihajította a barlangból.Majd ránk nézet és kiszaladt.Mi behúzódtunk a barlang végébe.Még 2 órán át verekedtek..majd minden elhallgatott.A két farkas eltűnt.Éreztem hogy Moon remeg,ránéztem és láttam hogy fejét a mellkasomhoz nyomva sír.Megnyaltam a fejét és ránéztem,majd lágy hangon megszólaltam.
-Mi a baj Moon?-
-Se..se...semmi.-mondta remegő hangon.
-Akkor nem sírnál.-böktem meg az orrommal.
-Attól félek hogy te is elhagysz mint a mama és a papa,ők csak úgy magamra hagytak...úgy látszik nem szerettek.-mondta sírva.Szegény kölyök "nem érti hogy a szülei meghaltak?"
-De..szerettek,csak tudod eccer minden farkasnak el kell mennie az örök vadászmezőkre.-mondtam neki kedvesen.
-És én soha nem hagynálak magadra.-tettem hozzá.
Már este volt....a telihold fénye beszűrődött a barlangba.
-Gyere menjünk aludni.-
-Oké!-válaszolta a kölyök.Majd mindketten a helyünkre mentünk.Már majdnem elaludtam mikor egy szőrös kis gombolyag bújt oda hozzám.Moon volt az,oda dörgölődzött hozzám és egy nagyot ásítva elaludt.Elmosolyodtam,majd én is álomba merültem.Még napkelte előtt felébredtem és kimentem a barlang elé gondolkodni."Mi volt ez?Kik lehettek?Olyan ismerősek,után kell járnom ennek."tűnődtem.Majd mélyet szippantottam a levegőből és elindultam vadászni,az erdőben sétáltam.Közben szaglásztam a szarvasok után...hűvös,deres nyári reggel volt.Hófehér bundám és jég kék szemem erősen eltért a zöld és más színekben pompázó tájtól.De büszke voltam mert nekem volt egyedül fehér farkas ebben a völgyben.Hirtelen szagot fogtam,egy szarvas mama és a borja. Futni kezdtem,erősödött a szag,megláttam őket.A földhöz simulva kezdtem őket megközelíteni őket,
nem vettek észre.Hirtelen kiugrottam a bokrok közül és rávettettem magam az anya szarvasra.Átharaptam a torkát majd mikor elterült az anya rögtön a kicsi szarvas borjú után vetettem magam.Egy perc alatt elkaptam.Annak is torkát haraptam át.Majd a bal hátsó lábánál fogva visszahurcoltam a másik tetem mellé.Pihenni akartam egy kicsit,de hirtelen egy ág reccsent a bokrok mögött.
-Ki vagy?-morogtam
-Én ki vagyok?-kérdezett vissza majd előlépett a vörös farkas a bokrok közül.
-Igen TE!-morogtam agresszívebben.
-Blood vagyok-mondta mosolygott nagyképűen.A farkas 2x sőőőőt 4x nagyobb volt nálam misztikusan természetfeletti volt.Nagyot nyeltem.
-Mit akarsz?!-kérdeztem újra de kicsit bizonytalanabbul.
-Téged!-mondta majd felém kezdett jönni.
(FOLYTATJUK)
-Ne..neee...kérlek neee ...............................-mondtam majd....................
