Itt a képzelőerő,a fantázia ereje mutatkozik meg!Remélem a történetem felkelti az érdeklődéseteket :D Mindig lesznek szavazások,mert csak akkor folytatom ha Ti is akarjátok.......Kérlek írjatok megjegyzéseket..és véleményeket!Alíz már vár benneteket,hogy elmesélje fantasztikus történetét!A varázslat kapui megnyíltak!

2012. január 2., hétfő

Alíz! (13.rész)

(Folyatatás)
-Igen,és te leszel az én hercegnőm-mondta büszkén,hiszen én voltam a világ egyetlen fehér farkasa akinek még ráadásul kék a szeme...
-Ez megtiszteltetés,mindig rád vágytam csak nem tudtam biztosan-mondtam neki édesen közben hozzá bújtam...
-Mér tette ezt?-kérdezte Shadow a kölyöktől a barlangban..
-Nem tudom-mondta pityeregve...
-Tudom mi történt...-mondta vicsorogva Shadow és beleütött a falba ami megremegett..
-Én is tudom...-mondta ki nagy nehezen Moon...
-Hogy mi?-tört ki Shadow-ból a harag...
-Alíz azt mondta hogy jóslatot látott és nem ölheted meg te Blood-ot-mondta ki egy szuszra a kölyök
-De miért?-morgolódott..
-Mert akkor te is gonosszá változtál volna-monda halkan és szomorúan Moon..
-Én dehogy,nyugi kicsike-mondta Shadow majd odahúzta magához a csöppséget..
-Lehet hogy nem  ölheted meg Blood-ot de segíthetünk Alíznak-monda mosolyogva..
-Igaz...készüljünk fel a háborúra-amint kimondta Shadow egy mén vágtázott be a barlangba..Vihar volt az,az indián totem ló.
-Üdv barátaim,ideje készülődni a csatára-
nyerített nekünk Vihar..
-Renben,indulás-mondta Moon és elkezdett szaladni az erdő fele őt követve a két felnőtt...
Eközben...

Undi egy hely volt,gondoltam magamban...Majd odaültem Blood mellé a trónra..A farkasok vonítva üdvözöltek minket mikor leültünk..Mikor egy nagy robaj törte meg a gondolkodásomat..
-Nyugi édes ez csak egy vulkán-mondta Blood mézesmázosan és megcsókolt..Én majdnem elhánytam magam a gondolattól hogy ez a féreg csókolgat,de összeszedtem magam és vissza csókoltam.Mikor újra a tömeg felé fordultam látomás homályosította el az elmémet: Egy ködös és sötét réten voltam,mikor lassan a sötétségből egy farkas jött ki.."Jelent szül a múlt,és jövőt a jelen,
vöröslő a titok,és zöld rejtelem.
Nem kell hozzá sok,hogy megfordítsd a sorsot,
kövesd őt,Alíz,csak kövesd a hollót..." 
Mondta a farkas majd szépen lassan a ködbe burkolózott és eltűnt mint a kámfor...
Visszatértem a jelenbe,Blood összeszűkült szemmel nézett engem,tudta hogy látomásom volt..
-Mit láttál édes?-kérdezte mézes mázos tenyérbemászós hangon...
-Azt hogy te vagy a farkas szirten,te vagy a mindenség ura-mondtam neki édesen és hozzádörgölőztem..
-Tudtam,mindig is nekem kellett volna ott ülnöm-mondta büszkén és kihúzta magát..
Este lett,majd hajnal óvatosan kikászálódtam Blood mellől,aki mélyen aludt..
Halkan lépkedtem a palotában vagyis barlangban,a hajnal fénye vidám és rejtelmes táncot járt a bundámon.A friss reggeli levegő nagyon jól esett volna hogy ha nem lenne a vulkánoktól büdös...
Mikor egy nagy csarnokféleségbe értem megláttam valamit a sötétben...egy..egy...Holló? 
Károgott majd mikor meglátta hogy figyelem elrepült én követtem,mikor pont alatta futottam megláttam hogy a nyakán egy bőrszíjon egy zöld üvegcse van.A holló egy ajtóra szállt amibe motívumok voltak..
Két farkas volt rajta,egymást marcangolta majd egy szirtre érve az egyik lezuhan és elpusztul,de varázslatot és ravaszságot használnak a közdelem során,majd az a farkas aki győzött az a szirten áll..
Blood és Shadow lenne az?Vagy Moon?..gondolkodtam magamban...Mire beugrott hogy gyorsan vissza kéne kerülnöm Blood mellé mielőtt felébred..gyorsan szaladni kezdtem..
Eközben...
-Mindenki készen áll?-üvöltötte Shadow a szirtről...a  tömegnek.
-Igeeen!!!-hallatszott a válasz egységesen..
-Holnap kora hajnalban támadunk-nyerített Vihar majd felágaskodott..
-Éjjjenn...éjjenn-ujjongott a tömeg,szinte tombolt...
-Mindenki menjen haza,a nőket és a gyerekeket helyezzétek biztonságba,holnap napkelte előtt 2 órával mindenki legyen itt-adta ki az utasításokat Shadowl,majd elköszöntünk és mindenki hazament..Vihar is visszament az indiánokhoz akik már tudták hogy háború lesz,mert a nagy szellemek üzentek nekik.Az első jel Vihar megjelenése volt,a bátorság és kitartás megtestesítője...
Eközben...
-Szia édes-köszöntöttem páromat...
-Jó reggelt királynőm-csókolt meg Blood...Egész nap csak a trónon ültem és díszelegtem vagy Bood-dal mentünk a királyságában föl-alá vagy pedig azt néztem hogy képzi a harcosait..Mikor már este lett és Blood elaludt,újra útnak indultam...
Mikor megint az ajtóhoz értem észrevettem hogy az a madár még mindig ott ül..nem tudtam hogy kéne kinyitni ezt az ajtót hiszen mégis csak tömör sziklából van..majd észre vettem egy mancs nyomot az ajtón...gondolkodás nélkül beleillesztettem mancsom..Mire az ajtó kitárult előttem..Bent vörös fény pislákolt.."
Vöröslő a titok,és zöld a rejtelem" idéztem fel magamban a jóslatot..beléptem és körülnéztem mire az ajtó bezárult mögöttem..gyanúsnak tűnt de most inkább a vörös fény forrásával akartam törődni...elkezdtem a fény felé menni,mikor odaértem egy könyv volt ott és a pirosan világító páncélzat féle...A könyvet kinyitottam mire az üres lapjain piros fény kíséretében betűk,szavak,mondatok majd szöveg jelent meg...
"E páncélt én készíttettetem Drago Royal a völgy hatalmas uralkodója.A következő generációmnak,akinek meg kell küzdenie a gonosszal,nem csak testileg de lelkileg is,mert benne is benne van a démon.E páncél viselőjével egybe olvad és a vörös tűz erejével ruházza föl,mivel a vörös tűz lángjai formálták és edzették.Csak akkor jelenik meg a viselőjén ha a természet feletti erejét használja.És csak egy lény birtokolhatja,egy leszármazottam akinek erős és tiszta szíve van,hogy ne tudja elvakítani elméjét az erő és páncél.Te ki most-e sorokat olvasod tudd meg hogy ha nem te vagy a kiválasztott örök szenvedés és kínkeserves átkozott élet vár rád és az összes leszármazottadnak ha felveszed a Vörös tűz páncélját." olvastam a kis könyvet majd mikor becsuktam,a könyv elporladt és fények gyúltak bent a csarnokban,aminek a közepén én voltam...Közelebb léptem a páncélhoz és szemügyre vettem,fekete és piros színű volt,a mellvérten egy zöld smaragdból formált tűz volt...nem tudtam eldönteni hogy féljek vagy csak elámuljak..a vért egyszerre volt gyönyörű és félelmetes...nem tudtam felvegyem-e vagy sem,enyém vagy nem?..A gondolatok cikáztak a fejembe..de nem volt választásom..meg kell próbálnom..Felvettem a csuklómra és a bokámra a kar és láb pereceket..a fejemre a sisakot és felcsatoltam a vértet...mikor az utolsó kattanás is elhallatszott..a páncél még erősebben világított,már az egész csarnok vörös fényben pompázott,a smaragd láng is világítani kezdett de az zölden..éreztem az erőt ahogy átjár...Tudtam...rögtön..már..hogy mit kell tennem...Mikor észbe kaptam már nem volt rajtam a vért csak egy nyaklánc...olyan mint ami a hollón volt..de a holló sehol nem volt...és már nem a csarnokban voltam..hanem Blood mellett..
-Jó reggelt édes itt az idő-mosolygott kajánul...
-Jó reggelt, mihez is?-kérdeztem vissza gonoszkásan és a farkammal végigsimítottam az állát...
-A csatához királynőm-mondta egy szuszra majd hirtelen fellökött és rám feküdt...
-Mikor is tartjuk meg a nász éjszakát szépségem-kérdezte édesen Blood...
-Ooohh...kis türelmetlen még össze sem házasodtunk..mi lenne ha..tudod mondjuk a dicső győzelmedet ünnepelnénk meg ezzel-csábítgattam tovább..
-Rendben van,de most induljunk-mondta kaján tekintettel majd elindult kifele..én feltápászkodtam és követtem őt...
Eközben...
-Mindenki itt van?És hall engem?-üvöltötte Shadow a szirt előtt..
-Igeeen!!!-válaszolta a tömeg...
-Mindenki menjen az erdőbe és bújjon el,majd vonítok ha támadunk,lesből csapunk le rájuk-mondta Shadow majd elindult az erdőbe..követte őt mindenki..Moon,Vihar hátán utazott..ő is csatázni akart...
Odaértünk a szirt elé Blood-dal és a sereggel...Nem volt ott senki...Mi Blood-dal felmentünk a szirtre hogy onnan kísérjük figyelemmel a csatát...
-Ez csapda!-kiáltottam fel mire egy vonítás hallatszott majd előtört az erdőből a másik sereg és nekirontott Blood-énak...
 Hallottuk ahogy vonítanak,nyerítenek és morognak a harcosaink és az ellenség...Majd a szirt másik végén feltűnt Shadow,Moon kiséretében..
-Véged van Blood,és neked is te áruló-vicsorította Shadow...Moon meg morgott mellé...
-Ki a csaló te korcs-vágtam vissza rögtön ingerülten...
-Látod Shadow,enyém a világ legszebb farkaslánya és hamarosan a hatalom is,inkább hódolj be és meghagyom a nyomorék ki életed-mondta beképzelten Blood...De nem kellett több Shadow-nak...
-Soha-mondta majd elrugaszkodott a földtől és rávetette magát Blood-ra..egyenesen a torkát kapta el mire én.."basszus..tennem kell valamit" gondoltam én..majd arrébb csúsztattam a lábaimat hogy kicsit támadó terpeszben legyek,és felvonítottam...
A nyakamban a zöld üvegecske vagy smaragd fényleni kezdett...vörös lett a szemem és megnőttem jóval nagyobb voltam a két farkasnál...a páncélzat megjelent rajtam...és vicsorogva megszólaltam:
-Engedd el!-
sziszegtem...
-Véged van...-suttogta Blood Shadow fülébe majd elengedte őt..Shadow ijedten bámult engem...mire én elrugaszkodtam és feléje tartottam..de nem rá vetettem magam ahogy azt Shados és Blood hitte..hanem...Blood-ra akit ez váratlanul ért...
Erős volt...hiszen ő is varázslény féleség volt..verekedtünk,haraptunk...már több órája harcoltunk mire a szirt párkányához értünk és próbált lelökni..már fáradtunk mind a ketten...ki gáncsolt ezért a földre estem...
-Most véged van...pedig szép pár lettünk volna-mondta majd már nyúlt felém hogy lelökjön..de én ráharaptam a pancsára és átlendítettem magam fölött...le a mélybe...
Mikor meglátta a tömeg hogy Blood elveszett örökre..feladták magukat..rólam eltűnt a páncél..felkeltem és a szírt elejére álltam...
-Vége van,győzött a jó!-kiáltottam a tömegnek..mire mindenki ujjongott...Moon odaszaladt hozzám és odabújt...
-Hiányoztál-suttogta nekem a kölyök...Shadow-ra néztem aki kifejezéstelen arccal ült tőlem pár méter távolságra...lesütöttem a tekintetem...mire újra felemeltem volna ő már ott volt mellettem és egy szó nélkül megcsókolt...ettől a csóktól már nem lettem rosszul..sőt..nagyon is jól esett ezért viszonoztam..Majd mikor végetért..
-Szeretlek-mondta mosolyogva és megölelt 
-Én is téged Shadow-válaszoltam majd megöleltem...
Késöbb...
A királyság újra virágzott,a völgyben békesség honolt...Minden rendbe jött,én uralkodtam Shadow-wal,Moon-t örökbe fogadtuk így ő lett a fiunk..az örökös...együtt vadászunk és élünk,uralkodunk békességben...
Moon-nak sokat kell még tanulnia ahhoz hogy ő lehessen Farkas völgy uralkodója és örököse....

VÉGE :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése